Ford Mondeo MK5 (negyedik generáció)

Nyolc év után váltotta az ötödik generációs Ford Mondeo az elődjét. Az újról már külön is írtunk és a régiről is, amikor még az volt az új, de például próbáltunk már bőven 200 ezer kilométer fölött futott példányt is. Kis közbevetés, hogy a gyár szerint a mostani igazából negyedik széria már az ötödik, mert az 1993 és 2000 között gyártott első generációt két szériának tekinti a gyár − lelkük rajta. Azt is tudhatják a rendszeres olvasóink, hogy a tavaly végre bemutatott Mondeo jó sokat csúszott. De már itt van, és nem hagytuk ki a ziccert, hogy összehasonlítsuk a tulajdon elődjével. Jogos kritika lenne, ha az almát nem a másik almával méregetnénk, de nem fogunk ebbe a hibába esni. A kéznél levő, szinte új, benzines és automata tesztautót egy 2007-es évjáratú, 140 lóerős és kéziváltós dízelhez fogjuk hasonlítani. Éppen ezért erőről és menetdinamikáról értelmetlen lenne értekezni az esetükben, csakis az egyebekre szorítkozunk.

Minden rosszban van valami jó. Az új Ford Mondeóval kapcsolatban akár ez is lehetne a márka jelszava. Egyik oldalról nézve ugyanis nem tett jót, hogy a Mondeo eredeti előállítási helye, a genki (belgium) gyár bezárása miatt két évet késett a negyedik generáció európai piacra dobása. Az előző modell iránt ugyanis, a többszöri frissítés ellenére rohamosan csökkent az érdeklődés. Nagy-Britanniában például, ahol egyébként nagy becsben tartják a Fordokat, a korábbi 100 000 darabos értékesítés tavalyra a töredékére, 16 000 darabra zuhant vissza.

Az idei import-lista tizedik helyét bitorolja a Ford legnagyobb európai személyautója, és ez nem véletlen.